Helytörténeti Kultúrmisszió – 42. rész: Az Öreg Temető

2018 januárjában készítettünk képgalériát a falusiak által csupán Öreg temetőnek nevezett tájról, területről, amely felett bizony eljárt az idő. Mint ismeretes, Tokodot a jelenlegi formájában az 1700-as évek elején hozták létre. A szóban forgó Öreg temetőbe az 1700-as évek második felétől temetkeztek, azelőtt pedig a mai Községháza – óvoda – új iskola területén helyezték el az elhunytakat.

“Helytörténeti Kultúrmisszió – 42. rész: Az Öreg Temető” bővebben

Helytörténeti kultúrmisszió – 41. rész: A Bundás hegy – Évad levezető


December első vasárnapjára tartogattuk az idei év utolsó tájegység-bemutató albumát. A falu külterületének nyugati határáról maradtak elfekvőben nem elhanyagolható felvételek a Bundás hegyről, amelyet a Gelenye oldal, a Körtvélyes dűlő és a Török út ölelnek körül.

“Helytörténeti kultúrmisszió – 41. rész: A Bundás hegy – Évad levezető” bővebben

Helytörténeti kultúrmisszió – 40. rész: A Bikás oldal / Bajnai út


A Bikás oldal az őszi, pincékhez kapcsolódó epizódcsoportunk utolsó tagja. Természetesen fogunk még a kimaradt pincei tájakról írni, de az nagy eséllyel az ibolya virágzását követően várható. A Bikás oldal, ahogy a nevében is olvasható egy hegyoldal, méghozzá a már jól ismert és bemutatott Újhegy délkeleti hegyoldaláról van szó.

“Helytörténeti kultúrmisszió – 40. rész: A Bikás oldal / Bajnai út” bővebben

Helytörténeti kultúrmisszió – 39. rész: A Gelenye-oldal


Tokod külterületének nyugati határvidékén járunk. A Gelenye oldalt északról a Nagyvölgy, nyugatról a Mogyorósi-kő alja, délről a Szentkereszti-hegy, Körtvélyes és a Bundás-hegy, keletről pedig Ebszőny-puszta határolja (Bajnai-út.) A 19. századi kataszteri térképre rápillantva egy utakkal sűrűn pásztázott, felparcellázott területet látunk, ebből következtethetünk, hogy e területen is aktív szőlőművelés folyt anno, mára viszont csak nyomait találjuk a gaz és a bokrok között az itt-ott felfutó, elvadult szőlőknek.

“Helytörténeti kultúrmisszió – 39. rész: A Gelenye-oldal” bővebben

Helytörténeti kultúrmisszió – 38. rész: A Tokodi új temető

Az Elmúlt héten magunk mögött hagytuk a november 1-i Mindenszentek ünnepét, és az azt követő Halottak napját. Szokásunkhoz híven igyekszünk egy-egy ünnephez kapcsolódóan mindig az ahhoz kapcsolódó tájat, vagy helyet bemutatni. A szóban forgó ünnephez kapcsolódóan mutatunk be galériát az új temetőről.

“Helytörténeti kultúrmisszió – 38. rész: A Tokodi új temető” bővebben

Helytörténeti kultúrmisszió – 37. rész: A Mogyorósi sziklák

Október végén járunk, a bort most már préseljük, a szüret időszaka majdhogynem véget ért. A Tokodi Pincevölgy és környékének felderítéséből már csak három tájegység maradt ki, amiről még ősszel szeretnénk képsorozatot bemutatni. A Bikás oldal még várat magára, október utolsó szombatján azonban felderítettük a Gelenye oldalt és a Mogyorósi-sziklákat, ezen a vasárnapon utóbbiról írunk néhány gondolatot.

“Helytörténeti kultúrmisszió – 37. rész: A Mogyorósi sziklák” bővebben

Helytörténeti kultúrmisszió – 34. rész: A Tokodi Pincevölgy

Szüret ideje van, a pincegazdák apraja-nagyja darálja a szőlőt a pincékben. Éppen ezért találtuk aktuálisnak ilyenkor Tokod egyik legkultikusabb tájának, a Kis- és Nagyvölgynek bemutatását. A pincevölgy történetét és jelentőségét remekül összefoglalja a Tokodi Borkultúra Egyesület honlapja: A pincevölgy több évszázados múltra tekint vissza. Több pince és a bennük található prések és egyéb régi feljegyzések árulkodnak a XIX. századi pincevölgy életéről. A hagyományos szőlőművelés évszázadok óta jellemző e területeken, egészen a római korig visszamenő leletek is árulkodnak bortermelésről.

“Helytörténeti kultúrmisszió – 34. rész: A Tokodi Pincevölgy” bővebben

Helytörténeti kultúrmisszió – 33. rész: A Miksic / Ótokod-Kelet


A nyugati terület felderítése után az első adandó alkalommal “pontot kellett tenni” a megkezdett projektre, így az ócska szutyok takony idő ellenére is szeptember első vasárnapján felderítettük a Miksicnek is nevezett (eddig nem derült ki, honnan a név) területet, ami a Doroggal határos földterületeket jelenti. A 19. század második felében és a 20. század elején virágzó szénbányák és bányászkolóniák voltak a területen, ezt a tényt megerősíti az album végén látható kataszteri térkép is. A kolóniával szomszédos területen volt egy járványkórház is, amely mára szintén a földdel egyenlő, a helyét körülbelül sikerült belőni ottjártunkkor.

“Helytörténeti kultúrmisszió – 33. rész: A Miksic / Ótokod-Kelet” bővebben