Múltidéző a tokodi kutakról

https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/50230612_788101181542870_3081059356028960768_n.jpg?_nc_cat=105&_nc_ht=scontent-vie1-1.xx&oh=9e97c093a3436ab779992910a9240655&oe=5CBD411A

Sok emberöltőn át az ivóvizet Tokodon ásott kutak biztosították. Még 1937-ben l4 közkutat tartott fenn a község számozásuk szerint a következő helyeken.

Az l-es számú a Kossuth Lajos u. l4 sz. alatti Robotka Márton háza előtt volt,
A 2. Pánczél Róza háza előtt,
A 3. a Szent Márton téren (a templom előtti rész)
A 4. Robotka János háza előtt,
Az 5. a Vörösmarty utcában,
A 6. a Vörösmarty utcában György József előtt,
A 7. Simon Sándor előtt,
A 8. Vakán Károly háza előtt,
A 9. Molnár Péter előtt,
A 1o. Horthy utcában (mai Szabadság utca ) Pánczél Lajos házánál,
A 11. Major kútja /a mai Petőfi és Béke u. közti terület/ a kút vize sok oldott sót tartalmazott.
A 12. Deák Ferenc utca Juhász Ferenc előtt,
A 13. Farszki Vince kútja,
A 14. Az iskola udvarán (öreg iskola)
A 15. Üveggyárban a 4-5 házszám előtt
A 16. „ a 7-8 házszám előtt,
A 17. „ a Stefánia kút,
A 18. „ a kantin kút.
A 19. „ a Nagyudvarban,
A 2o. „ az iskola kútja.
A 15-2o szám alatti kutak fenntartója az Üveggyár volt.
A felsorolt kutakon kívül máshol is voltak ásott közkutak, úgy mint Csicsmann Kálmán, Pánczél árpád, Földesi János, Dancs Károly, Lukácsi Máté háza előtt. Ez utóbbi még ma is megvan, de használaton kívüli. Több portán belül is voltak magántulajdonban ásott kutak, amelyek átlagos mélysége l3 m. Volt olyan is ahol nem ásott, hanem csőkút biztosította a család ivóvíz szükségletét.
Az elöljáróság kereste a megoldást az egészséges ivóvíz biztosítására. Ezt bizonyítja az 1948 szeptember 1o-i jegyzőkönyv is, amelyből kitűnik, hogy a kutak egy része most is fertőzött, mert az ásott kutak a fertőzésnek kitett felső talajvizrétegből nyerik a vizet. A megoldást mélyre fúrt kút és vízvezeték létesítésében látják. Két év múlva az újság hírül adja, hogy “Tokod község az ötéves terv első évében vízvezetéket épít.” A kivitelező a budapesti Hídépítő Nemzeti Vállalat. Az újsághír előtti évben 1949-ben az Országos Vízügyi Hivatal a következőket írja a községnek: „A községtől mintegy 2oo méterre az Egyházvölgyben a karsztvíz szintig kútakna süllyesztendő. A kútakna által szállított víz az akna mellett építendő gépház gépi berendezések segítségével a Hegyeskő oldalában elhelyezett szolgálati medence közbeiktatásával kerül a nyomócsőhálózatba. Így is történt. Az egyházvölgyi településrész fölött karsztvízre telepítettek kutat és vezetékeken jutott el az egészséges víz a lakásokba. Ezt a törpe vízművet 1952-ben a Vízmű Vállalat vette át üzemeltetésre. Igen ám de ennek a kútnak a vízhozamát kedvezőtlenül érintette a bányászat terjeszkedése. Mivel a kasztvíz hatalmas területekkel kommunikál, a Dunántúlon megnövekedett bányanyitások, de főképpen a Bakonyban és a Vértesben megújított bauxitbányák vízkiemeléseinek következtében a karsztvíz eredeti nyugalmi szintje közel 3o m—rel csökkent. Emiatt szükségessé vált a környék karsztvízkútjainak – az egyházvölgyinek is – továbbmélyítése. Itt kapcsolódik a történetbe Schmidt Sándor bányamérnök. Rajta kívül senki sem ismerte jobban a Dorogi medencében lévő karsztvíz-rendszert. A dorogi hidrogeológus mérnökök nem merték meghatározni a mélyítés irányát, mert az esetleges tévedést – az „5o-es években-könnyen szabotáns cselekménynek minősítették volna. Kénytelenek voltak 1953-ban közvetlenül letartóztatása után Schmidt Sándort a börtönből Tokodra hozni. Ő mutatta meg az aknatalpon azt az irányt, amely irányba indított –kb. l5 méteres lejtős vágattal ráleltek egy nagy barlangszerű vízzel telt kavernára, amely tovább biztosította az ivóvizet.
Egy idő után a végleges megoldás az lett, hogy összekötötték a falut –megszüntetve a törpevízművet – a táti Dunai kutakkal. Többször volt viszont olyan probléma, hogy nitrátos volt a víz, ilyenkor lajtos kocsival hozatta a Vízmű a kisgyermekeknek a jó vizet. Az l96o-as években meg kelő víznyomás végett sokszor voltak vízkimaradási időszakok. Ennek kiküszöbölésére 1973-ban két új kút épült a Duna-parton és a faluba nyomásfokozó berendezést létesített a Vízmű. 1974-ben Tokodon 347 ezer m3. vizet haszáltak el. 1981-ben ismét belépett Tokod ivóvízellátásába a kasztvíz, mert az altárói bánya IV/C ereszkéjében vízbázis létesült. A kisfogyasztóknak 1984-ben 2.6o forintba került 1 m3 egészséges ivóvíz.
Ebszőnybánya lakóinak a bánya biztosította az ivóvizet. Az Erzsébet-kolónia lakásaiba a kolónia mögötti Peres-völgy szélén létesített fúrt kútból vezetéken jutott el az egészséges ivóvíz.
/ Források: Szabad Szó l95o o2.lo-i száma.
Esztergomi levéltárXE 3o5/B irata és
Id.Pánczél Mihály és Faragó Rezső akinek édesapja a törpe vízmű kezelője volt./
Soós Rezsőné Bagosi Éva
Az egyházvölgyi kútról szóló epizódunkat megtaláljátok a következő linken: https://www.facebook.com/pg/csakatokod/photos/?tab=album&album_id=459877807698544

Comments

comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.