Helytörténeti Kultúrmisszó – 15. rész: A Török út


A Török út gyakorlatilag Tokod pincemúzeuma. A Tokodi Pincevölgyben északról dél felé húzódó útvonal, amely aztán beletorkollik a Körtvélyes dűlőbe. Északról a Gelenye oldal, nyugatról a Bundás-hegy, délről és keletről az Ürgevölgy valamint a Bajnai út határolják.

Azért használtam a múzeum szót, mivel ezen az útvonalon egyrészről több mint 100 éves állapotban is maradtak meg pincék, továbbá az összes olyan pince-típus megtalálható ebben az útban, amely egyébként az egész Tokodi Pincevölgyet jellemzi. A fotózás során találtunk évtizedek óta érintetlen lukpincéket, azoknak falán 1800-as évekbeli (!) évszámokat. Kissé beletekintve a szakirodalomba, olvashatjuk, hogy az 1800-as évek közepén költöztek ki az első borászok Ebszőny-pusztára (ez a Pincevölgy eredeti, régi neve.) Biztosak lehetünk benne, hogy az első “telepes borászok” közül már voltak, akik itt, a Török útban telepítették pincéiket és szőlőiket. Fontos megjegyezni, hogy ezen a környéken leges legelőször Pannonia idejében, a rómaiak honosították meg a szőlőtermesztést. Maga a Török út kifejezés pedig nagy eséllyel kapcsolatban áll a Tát-Tokodi csatával, amelyet a magyarok a törökök ellen vívtak a 17. században. A törökök építették ugyanis afféle hadiútnak és azért lett Török út, mert a nevezetes táti csata után a török megfutamodott és egészen Zsámbékig menekült ezen az úton, miután elbukták a csatát. A történelmi korokból most kalandozzunk vissza a közelmúltba. A Török útban a 80-as években igazi összetartó, példaértékű pincés-gárda verődött össze, akik rengeteg időt töltöttek a Török útban, nem véletlenül, hiszen remek panorámát nyújtó, nyugodt és természetközeli helyről van szó. Ennek a pincés törzsgárdának saját lengőteke, vagy ahogy ők nevezték: kuglipályájuk volt. Az eredeti pálya már nincs meg, azonban néhány éve az utolsó harcos létesített egy új kuglipályát. Nade kik is a törzs gárda tagjai? Menjünk végig névről névre. Nem mindegyikükről van (még) fotónk, de a pincéik fényképéhez igyekszünk odaírni, ki is volt a tulaj. A főút elágazásától, felfelé indulva pincetulajok: Bakai István, Pál János, Jung István, Ferenc Rafael, Lugosi Vilmos, Kis Lajos, Zicsi Vilmos, Kaptás Béla, Huber Flórián, Kemecsei Mihály, Faragó Ferenc, Boros János, Zicsi János, Faragó László, Csákvári Ferenc, Németh József, Süveges János, Süveges Sándor, Kecskeméti László, Lehoczky József, Csákvári József, Békés Zoltán, Tokodi Ferenc, Csákvári Lajos Muzslai Sándor. A Török úti gárda a 2000-es évek végére sajnos teljesen kihalt, azóta rá sem lehet ismerni az itt egykor nyüzsgő életre. Egyedül a Jung Pista bácsit, Muzslai Sanyi bácsit és Tokodi Feri bácsit, valamint Németh Józsi bácsit “találtuk” kint ottjártunkkor a régiek közül. És most egy rövid beszámoló a fotózásunkról: A főúti elágazástól indultunk, ahol egy fa tábla jelöli is a tájegység nevét, valamint egy kőkereszt is található az út elején. Felfelé haladva balra az Ürgevölgy, jobbra a Török út pincéi, a korábban felsorolt nevek sorrendjében. Találtunk 1-1 elhagyatott lukpincét, amelyek ajtaja nyitható volt, az egyikben régi bányász karbidlámpát is találtunk, illetve a fal tele feliratokkal. Felérve a kanyarhoz megtaláltuk a kuglipályát is, ahol Tokodi Feri bácsit, a törzsgárda utolsó harcosát fotóztuk le. Feljebb haladva pillantottam meg a mi saját régi pincénket, ahol nagyapámék az 1944-es front alatt húzták meg magukat. Az út felső szakaszához érve találkoztunk Németh Józsi bácsival, aki nagyon készségesen elmesélte nekünk az egész környék történetét. Megmutatta, hogy a bánya hogyan ácsolta ki a pincéket kárpótlásként, illetve a lehető leghagyományosabb, ásott lukpincébe is beengedett bennünket. A török út utolsó szakaszáról, a Bundás hegy keleti végéről gyönyörű panoráma nyílik előbb az Ürgevölgyre, majd az egész Ebszőny-pusztai környékre és a Hegyeskő déli oldalára. Innen továbbhaladva már a Körtvélyest fotóztuk, amelyet egy külön epizódban teszünk közzé. A Török út tehát a Pincevölgy egy több szempontból is történelmi útvonala, rengeteg értékkel és érdekességgel, amelyet megőrözni kell, és továbbadni a fiatalok számára.


A Helytörténeti Kultúrmisszió során Tokod történelmi és természeti kincseit látogatjuk meg, fotógalériát készítve felidézzük azoknak történetét.

Comments

comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.