Helytörténeti Kultúrmisszió – 14. rész: Csobántanya


Tokodról Annavölgy felé haladva az utolsó, még Tokodhoz tartozó terület Csobántanya környéke. A 19. századi kataszteri térképet megtekintve láthatjuk, hogy az akkori Határ dűlő és a Sároldal keleti részének területét öleli fel.

Keletről Annavölgy, észak-északkeletről a Miklós-berek, északról a Csomorja, nyugatról a Tűzköves hegy alja illetve a Sároldal, délről pedig a Sármelléki rétföldek, valamint Órisáp-puszta határolják. A területet nem lehet egy kalap alá venni Ebszőny-bányával, mert mind területileg, mind pedig jellegében, hangulatában teljesen más. A Vájár útról felkanyarodva hamarosan meglátjuk a tipikus régi, hosszú parasztházakat, beljebb új, jó állapotú, lakott házakat, és egy kúriaszerű épületet. Ebből következettünk arra, hogy ez egy tipikus, a feudalista mezőgazdaság legutolsó korszakának megmaradt nyoma. Az utca egyenesen a tanya lenyűgözően hangulatos főterére vezet, ahol egy kis játszótér, és egy békebeli Wartburg adják a hely látnivalóit néhány, már lepusztult mezőgazdasági épület között. A fotózás közben a hosszú parasztházból néhány érdekes liba szabadult el, tovább fokozva a hely hangulatát. A főtérről figyelve egyébként valóságos ékkőként emelkedik ki a Hegyeskő csúcsa. Egy igazán nyugodt, természetközeli helyről van szó, érdemes egyszer végigsétálni, hiszen olyan állatokat, épületeket láthatunk, amelyek a Faluban és forgalmasabb helyeken már nem fordulnak elő. Olvassák figyelmesen Szabó Ildikó leírását, aki jelenleg is Csobántanyán él:
A szüleim 1957-ben jöttek ide. Ők mesélték,hogy hatalmas földbirtokkal rendelkező Csobán család élt itt . A 3 testvért nagyon szerették a népek, jó uraság hírében álltak. Még a szüleim előtt 52-ben Debrecen mellől Hosszúpályiból is jöttek ide dolgozni, például a 3 Hüse testvér (József, Ferenc, István) a családjukkal! Igen rendezett, gondozott termőföldeken gazdálkodtak. Aztán az államosítás után a földek a pilishegyi Állami Gazdaság tulajdonába kerültek. Édesapám már az itteni Csobán kúria egyik felében működő irodában a pilishegyi gazdaság bérelszámolója volt1957-től. Az épület másik felében szolgálati lakásban laktunk. Volt itt gyümölcsös, nagy istálló, ahol sok birkát tartottak. Csodaszép sárga hintó is volt, a lovaknak díszes bőrhámjuk. Ezzel járt a gazdaságvezető! Valamikor a 70-es évek közepén szűnt meg a gazdaság itteni irodája. A központi iroda Piliscsaba-Jászfalun volt, a buszmegállóval szemben. Ma általános iskola van abban az épületben. Ha jól emlékszem 1976-ig még a bánya is működött. Hosszú csillesorral vitte a kismozdony a kitermelt szenet Annavölgyig.”



A Helytörténeti Kultúrmisszió során Tokod történelmi, természeti kincseit látogatjuk meg, fotógalériát készítve felidézzük azoknak történetét. A galéria feltöltés alatt áll.

Comments

comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.