Helytörténeti kultúrmisszió – 10. rész: A Wéber-malom


Tokod Falu története mélyen visszanyúlik a szénbányászat előtti időkre is. Ezekben az évszázadokban Tokod lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, ebből következik, hogy az itt folyó Únyi-patak mentén több malom is létesült a learatott gabona megőrlésére. A következő epizódokban ezeket a malmokat illetve maradványaikat keressük fel, elsőként a talán legismertebb Wéber-malomról írunk néhány gondolatot.

A korábbi évszázadokban Falu malomként vagy Közös malomként emlegetett malomról már a török időkből is vannak feljegyzések, illetve az 1763-1787 között, a Habsburg Birodalomról készült 1. katonai felmérés Tokodot ábrázoló térképén már pontosan jelölve van. A malom Tokod falu és az esztergomi papnevelde közös tulajdona volt, ezért is hívták közös malomnak. Az 1800-as évek végén a Wéber család Baranyából költözött ide, a malom üzemeltetését Wéber Ferenc vette át. A családnak Tatán is volt egy malma, Ferenc ide költözött, miután fiának, Wéber Gyulának átadta a malom üzemeltetését. Idősebb Wéber Gyula továbbadta szintén Gyula fiának a működtetést, akit viszont az 1952-es államosításkor kuláknak tituláltak azért, mert malma volt. Gyula egy Miskolc melletti munkatáborba került, majd szabadulása után új szakmát tanult. Ifjabb Wéber Gyulának három fia volt: Gyula, László és Ernő. Ernő feleségével, Wéberné Ildikóval beszélgettünk a malom történetéről, köszönjük neki az értékes információkat. A malom épületéről 1952-ben leszereltek és elszállítottak minden berendezést, az épület azóta így áll, mi értelemszerűen a 2017-es állapotot rögzítettük ottjártunkkor. Nem elhanyagolható az, hogy a malom működésekor az Únyi-patak ezen a szakaszon is másik mederben folyt, kb 20 méterrel északabbra is volt egy meder a jelenlegi medren kívül. Képgalériánkban végigjártuk a régi medret is, az 1887-es kataszteri térképet szemlélve láttuk, hogy még a Pincéknél ágazott ketté a patak, és a szóban forgó malom alatt egyesült újra egy mederré. Az északi és déli meder közti területet neveztük, nevezzük Tófaroknak, erről külön részben írunk majd.



A Helytörténeti Kultúrmisszió során Tokod történelmi, természeti kincseit látogatjuk meg, fotógalériát készítve felidézzük azoknak történetét.

Comments

comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.